Alapfogalmak linux választáshoz

Megpróbálom elmagyarázni a linux választásához szükséges alapfogalmakat.

Ablakozó rendszer (window manager)

Ez a része a rendszernek kezeli az ablakokat. ez határozza meg az effektek nagyrészét (animált lecsukás, görgetés, mozgatás, ablakkeret, ablakvezérlő gombok, stb). A legsűrűbben használtak: Metacity, Kwin, Compiz, xfwm

Legtöbbször valamelyik asztali környezettel együtt fejlesztik, és települ.

Asztali környezet (desktop environment)

Az egyik legfontosabb része a választásnak. Ez nagyon leegyszerűsítve egy programgyűjtemény. Rengeteg alap, és esetleg opcionális dolgot tartalmaz, amelyek együtt települnek: háttérbeállító, grafikus környezet beállító, menü, tálcák, óra, fájlkezelő, médialejátszó, képszerkesztő, fájlszerkesztő, stb.

A különböző környezetek különböző mennyiségű programot tartalmaznak.

A legelterjedtebbek (mellettük az alapértelmezett ablakozó):

• Gnome2 (Metacity): régi asztali környezet, nagyon sok extra programmal. Van benne terminál, médialejátszó, játékok, torrent kliens, hálózatkezelő, DVD író, zenelejátszó, stb.
• Gnome3 (Metacity): a Gnome2 utódja.
• Unity (Metacity): Az Ubuntu alapértelmezett környezete, Gnome3-ra épül
• KDE (Kwin): a másik elterjedt nagyméretű asztali környezet.
• XFCE (xfwm): egy kisebb erőforrásigényű asztali környezet kevesebb alapértelmezetten települő programmal, és kevésbé "csillogó" felülettel (értsd: kevesebb, egyszerűbb asztali animáció).
• LXDE (openbox): egy kifejezetten alacsony erőforrásigényű asztali környezet, ennek megfelelően a médialejátszót és egyéb extrákat alapból nem tartalmazza, valamint szinte semmilyen animált effektet nem tartalmaz.
• openbox (openbox): az openboxhoz létezik egy alap minimalista asztali környezet, ami egy üres asztalból, és jobb kattintásra egy menüből áll.
• MATE: a Gnome2-ből kialakított asztali környezet
• Cinnamon: A Gnome3-ből kialakított asztali környezet, a konfigurálhatóság volt az elsődleges szempont.

Csomag, Csomagkezelő

A Linux rendszerekben a csomag egy telepíthető program vagy programcsoport. például: LibreOffice, mplayer, VLC media player, Firefox, Chrome. de nagyon sok olyan csomag van, ami nem végfelhasználói programokat tartalmaz, hanem kis segédprogramokat, amelyek szükségesek a rendszer vagy a többi program működéséhez.
A csomagkezelő egy olyan program, amivel ezeket a csomagokat tudjuk telepíteni, frissíteni, vagy eltávolítani (hasonló a Windows Programok telepítése és eltávolítása ponthoz).

Disztribúció

Röviden megfogalmazva a disztribúció egy linux variáns/verzió.
Ez az a rész, amit egy kezdőnek nehéz elsőre átlátnia, íme hogy miért :)

Linux disztribúciók családfája

Megpróbálom elmagyarázni. Egy disztribúció körülbelül olyan, mint egy berendezett szoba. Van egy alap (egy modell szoba), vannak olyan tulajdonságai, amiken egy kicsit tudunk változtatni (ablak, ajtó, stb.), és van a belső tér, amit mi rendezünk be a saját kedvünk szerint. A szoba megfelel a kép bal szélen álló "alap"disztribúcióknak, amik a bázist adják (Debian, Redhat, Gentoo, Arch, Slackware stb. ). Ezekből származhatnak olyan disztribúciók, amik magán a struktúrán is módosítanak (Debian-Ubuntu, Debian-Knoppix, RedHat-Fedora, stb), vagy származhatnak olyanok, amik csak a berendezésen módosítanak (programok). Ezeket Flavor-nek szokták nevezni.

Az alap disztribúciók legjellemzőbben az úgynevezett csomagkezelő típusa alapján különböztethetőek meg (Debian - aptitude, Redhat - rpm, Gentoo - portage, Arch - pacman, stb.).

Az alap disztribúciók és a közepes leszármazottak között legtöbbször olyan módosítások vannak, amik a rendszer működése szempontjából meghatározóak (belenyúlnak alap programok működési elvébe is). Ennek köszönhetően már nem teljesen kompatibilisek egymással.

A kisebb leszármazottak legtöbbször ugyanannak a rendszernek más alapértelmezett programokkal telepített verziói. pl: Ubuntu= Ubuntu alaprendszer + Unity. Kubuntu: Ubuntu + KDE. Xubuntu: Ubuntu + XFCE. Lubuntu: Ubuntu + LXDE. Edubuntu: Ubuntu oktatásban használt programokkal. Mythbuntu: ubuntu médiacenter, CrunchBang: Debian + Openbox

Egy konkrét disztribúció tehát áll egy alap vagy közepes leszármazott disztribúcióból, és egy alapértelmezetten települő programkészletből.