Melyiket válasszam?

Már ott járunk, hogy van pár alapfogalmunk, ismerjük a lényegesebb disztribúciókat, most választani kellene egyet. De melyiket?

A válasz: az attól függ :)

• Szeretnéd megtanulni, hogy hogyan működik a rendszer, vagy csak használod?
• Zavar, ha sok fölösleges program van telepítve, vagy úgyis elfér?
• Szeretnél szép animált asztalt, vagy minimalista vagy?
• Lényeges, hogy mennyi erőforrást eszik a rendszer?
• Új hardver, vagy régi?
• Fontos, hogy a legfrissebb verzió legyen fent a programokból?

Íme az én javaslataim:

Kezdetnek mindenképp a barátságosabb disztribúciók közül válassz: Ubuntu, Fedora, Mint Linux, PCLinuxOS, openSUSE

Hogy ezen belül melyiket, azt az alábbi szempontok alapján próbáld meg eldönteni:

1. mennyire szeretnél csilli-villi asztalt?
   KDE - Unity - Gnome3 - Cinnamon - Gnome2 - MATE - XFCE - LXDE - openbox nagyjából a sorrend a minimalista sztalok felé. Nézz meg pár képernyőképet a különböző disztribúcióknál, és válassz egy szimpatikusat.
2. Erőforrásigény: milyen erős a géped?
   ha nem egy 5-10éves gép, akkor nincs megkötve a kezed, de ha pl. kevés a memória, akkor lehet, hogy a nagyobb asztali környezetek lassítani fogják a rendszert. A sorrend hasonló az előző ponthoz.
3. Csak használnád, vagy el is akarsz mélyedni benne?
   Itt kicsit árnyaltabb a dolog, csak használóknak a fent felsorolt disztribúciókat javaslom, de tanulni vágyó emberek is nyugodtan kezdhetik ezeknél, és ha már hozzászoktál a rendszerhez, akkor próbálkozhatsz más disztrókkal (pl: ArchLinux, Debian, CentOS).

Ubuntu verziók

Fedora verziók

Mint verziók

PCLinuxOS

openSUSE KDE-vel openSUSE Gnome3-mal

A végére egy kakukktojás: CrunchBang ami egy Debian alapú openboxot használó disztribúció.

Szerk: Íme hogy miért nem ajánlok konkrét disztribúciót.

Miből választhatok?

Az előzőekben megpróbáltam összefoglalni a lényeges alapfogalmakat, és hogy kinek érdemes linuxra váltania. Most hogy már van fogalmunk pár alap dologról, jöhet a nagy kérdés, hogy melyiket?

Kissé lehet kaotikus lesz a következő blokk, megpróbálom sorra venni az elterjedtebb disztribúciókat, és felsorolni a fontosabb tulajdonságaikat.

• Debian:
  az egyik legrégebbi disztribúció, amelyre rengeteg másik épül. Legfontosabb jellemzője a stabilitás, ami miatt leginkább szerver környezetben elterjedt. Nagyjából 2 évente frissül, és átlagosan a megjelenés előtt 7 hónappal "fagyasztják" be a programverziókat, vagyis onnantól csak biztonsági problémákkal foglalkoznak, hiába jön ki frissebb verzió. Leginkább a konfigurálni kell, és onnantól működik kategóriájú rendszer.
• Ubuntu és variánsai:
  A Debianból leszármaztatott disztribúció, elsődlegesen otthoni felhasználásra. Felhasználóbarát, majdnem mindent meg lehet oldani grafikus felületen. Fontosabb variánsok: Ubuntu (Unity), Kubuntu (KDE), Xubuntu (XFCE), Lubuntu (LXDE).
  Fél évente jelenik meg friss verziója (április, október), a verziószámozás év.hónap formátumú. Feltelepíted és használod típusú rendszer.
• Linux Mint: két eltérő verziója van, az egyik ág az Ubuntura épülő, a másik közvetlenül Debianra épül. Felhasználóbarát, telepítsd és használd típusú rendszer.
• Slackware:
  Szintén egy régi rendszer, kevéssé felhasználóbarát, így nem is nagyon elterjedt. Őszintén megmondva, nem sok tapasztalatom van vele.
• openSUSE:
  bár a Slackwareből származik, de mára a két rendszernek alig van köze egymáshoz. Az openSUSE szintén egy felhasználóbarát rendszer. 8 havonta adnak ki új verziót. Próbáltam, de nekem az alapértelmezett KDE felület túlzottan "csillogós" volt, valamint a csomagkezelőjét sem kedveltem meg.
• SUSE Linux Enterprise Server (SLES):
  A SUSE Linux nagyvállalati szerver verziója, ingyenesen nem elérhető.
• Arch Linux:
  Elérkeztünk az első trükkös disztribúcióhoz, ugyanis az Arch-nak nincs verziója. Ez egy úgynevezett "rolling distribution", ami azt jelenti, hogy a csomagfrissítések folyamatosan érkeznek hozzá, és nem megadott időközönként. Alapvetően parancssori konfigurálós rendszer, inkább középhaladóknak és haladóknak való.
• Red Hat, Red Hat Enterprise Linux (RHEL):
  Nagyvállalati linux disztribúció, ingyenesen nem elérhető.
• Fedora Core, Fedora:
  A Red Hat másik leszármazottja, felhasználóbarát, széles körben elterjedt disztribúció. Nagyjából 6 havonta adnak ki új verziót belőle.
• CentOS:
  A RHEL "ingyenes verziója". Ez annyit jelent, hogy a RHEL forrásából fordítják a csomagokat minimális különbségekkel. Ennek köszönhetően stabil, jól használható rendszer. Közepesen felhasználóbarát.
• Mandrake,Mageia Linux:
  A Red Hatból származó ingyenes rendszer, szintén nincs sok tapasztalatom vele.
• PCLinuxOS:
  A Mandrake-ből leszármazott linux, szintén ajánlható kezdőknek, sok tapasztalatom nincs vele.
• Gentoo Linux: az Arch-hoz hasonlóan "rolling distribution", vagyis nincsenek verziói. Csak haladóknak, parancssori telepítővel.

Alapfogalmak linux választáshoz

Megpróbálom elmagyarázni a linux választásához szükséges alapfogalmakat.

Ablakozó rendszer (window manager)

Ez a része a rendszernek kezeli az ablakokat. ez határozza meg az effektek nagyrészét (animált lecsukás, görgetés, mozgatás, ablakkeret, ablakvezérlő gombok, stb). A legsűrűbben használtak: Metacity, Kwin, Compiz, xfwm

Legtöbbször valamelyik asztali környezettel együtt fejlesztik, és települ.

Asztali környezet (desktop environment)

Az egyik legfontosabb része a választásnak. Ez nagyon leegyszerűsítve egy programgyűjtemény. Rengeteg alap, és esetleg opcionális dolgot tartalmaz, amelyek együtt települnek: háttérbeállító, grafikus környezet beállító, menü, tálcák, óra, fájlkezelő, médialejátszó, képszerkesztő, fájlszerkesztő, stb.

A különböző környezetek különböző mennyiségű programot tartalmaznak.

A legelterjedtebbek (mellettük az alapértelmezett ablakozó):

• Gnome2 (Metacity): régi asztali környezet, nagyon sok extra programmal. Van benne terminál, médialejátszó, játékok, torrent kliens, hálózatkezelő, DVD író, zenelejátszó, stb.
• Gnome3 (Metacity): a Gnome2 utódja.
• Unity (Metacity): Az Ubuntu alapértelmezett környezete, Gnome3-ra épül
• KDE (Kwin): a másik elterjedt nagyméretű asztali környezet.
• XFCE (xfwm): egy kisebb erőforrásigényű asztali környezet kevesebb alapértelmezetten települő programmal, és kevésbé "csillogó" felülettel (értsd: kevesebb, egyszerűbb asztali animáció).
• LXDE (openbox): egy kifejezetten alacsony erőforrásigényű asztali környezet, ennek megfelelően a médialejátszót és egyéb extrákat alapból nem tartalmazza, valamint szinte semmilyen animált effektet nem tartalmaz.
• openbox (openbox): az openboxhoz létezik egy alap minimalista asztali környezet, ami egy üres asztalból, és jobb kattintásra egy menüből áll.
• MATE: a Gnome2-ből kialakított asztali környezet
• Cinnamon: A Gnome3-ből kialakított asztali környezet, a konfigurálhatóság volt az elsődleges szempont.

Csomag, Csomagkezelő

A Linux rendszerekben a csomag egy telepíthető program vagy programcsoport. például: LibreOffice, mplayer, VLC media player, Firefox, Chrome. de nagyon sok olyan csomag van, ami nem végfelhasználói programokat tartalmaz, hanem kis segédprogramokat, amelyek szükségesek a rendszer vagy a többi program működéséhez.
A csomagkezelő egy olyan program, amivel ezeket a csomagokat tudjuk telepíteni, frissíteni, vagy eltávolítani (hasonló a Windows Programok telepítése és eltávolítása ponthoz).

Disztribúció

Röviden megfogalmazva a disztribúció egy linux variáns/verzió.
Ez az a rész, amit egy kezdőnek nehéz elsőre átlátnia, íme hogy miért :)

Linux disztribúciók családfája

Megpróbálom elmagyarázni. Egy disztribúció körülbelül olyan, mint egy berendezett szoba. Van egy alap (egy modell szoba), vannak olyan tulajdonságai, amiken egy kicsit tudunk változtatni (ablak, ajtó, stb.), és van a belső tér, amit mi rendezünk be a saját kedvünk szerint. A szoba megfelel a kép bal szélen álló "alap"disztribúcióknak, amik a bázist adják (Debian, Redhat, Gentoo, Arch, Slackware stb. ). Ezekből származhatnak olyan disztribúciók, amik magán a struktúrán is módosítanak (Debian-Ubuntu, Debian-Knoppix, RedHat-Fedora, stb), vagy származhatnak olyanok, amik csak a berendezésen módosítanak (programok). Ezeket Flavor-nek szokták nevezni.

Az alap disztribúciók legjellemzőbben az úgynevezett csomagkezelő típusa alapján különböztethetőek meg (Debian - aptitude, Redhat - rpm, Gentoo - portage, Arch - pacman, stb.).

Az alap disztribúciók és a közepes leszármazottak között legtöbbször olyan módosítások vannak, amik a rendszer működése szempontjából meghatározóak (belenyúlnak alap programok működési elvébe is). Ennek köszönhetően már nem teljesen kompatibilisek egymással.

A kisebb leszármazottak legtöbbször ugyanannak a rendszernek más alapértelmezett programokkal telepített verziói. pl: Ubuntu= Ubuntu alaprendszer + Unity. Kubuntu: Ubuntu + KDE. Xubuntu: Ubuntu + XFCE. Lubuntu: Ubuntu + LXDE. Edubuntu: Ubuntu oktatásban használt programokkal. Mythbuntu: ubuntu médiacenter, CrunchBang: Debian + Openbox

Egy konkrét disztribúció tehát áll egy alap vagy közepes leszármazott disztribúcióból, és egy alapértelmezetten települő programkészletből.

Linux kezdőknek

Akkor lássuk. Egy újabb blog a miért linux, milyen linux, kinek vonalon.

Miért?

Ez az a kérdés, amiről sokat nem kell írni, mert valószínűleg már megvan a válaszod. Érdekel, muszáj, satöbbi.

Kinek?

Na itt már kezd bonyolódni a helyzet. Egyrészt a felhasználó is meghatározó szereplő, másrészt a használt programok is korlátozzák a dolgot. Jelenleg eléggé behatárolja a váltást a használt programok területe.

• Ha játékos vagy, akkor valószínűleg jobban jársz, ha maradsz Windowson. Egyrészt a játékok nagy része nem jön ki linuxra, (bár ez mostanában változik,) másrészt teljesítményben is egyenlőre inkább a Windows platform a hatékonyabb játékok terén, harmadrészt linuxon nagyobb valószínűségel futsz bele valamilyen problémába.
• Ha olyan programot használsz, ami csak Windowson fut (munkához való tervezőprogram, videovágó stb-stb.), akkor ismét jobban jársz, ha nem váltasz. Létezik pár megoldás, ami lehetővé teszi hogy ezek a programok linuxon is fussanak, de macerás, és nem is biztos, hogy működik.
• Ha átlagos felhasználó vagy, aki filmeket néz, zenét hallgat, netezik, stb, akkor viszont nem kerülsz hátrányba a váltással.

Milyen linuxot?

És itt kezd bonyolódni a helyzet, ami miatt sok ember feladja a váltást. A linux világában iszonyatosan sok az úgynevezett disztribúciók száma. Ezeknek nagy része hasonló, de mindegyik más egy kicsit. Van amelyiket általános használatra tervezték, van amit biztonságtechnikához, van amit régi gépekre, vagy éppen multimédiához, vagy oktatáshoz.
Ezek közül nem könnyű választani, még egy haladó felhasználónak sem, nemhogy egy kezdőnek.
A következőkben megpróbálok ebben segíteni pár alapfogalommal, és személyes véleménnyel, tanáccsal.