Linux rendszereken ha valami nem működik megfelelően, akkor sok esetben a megfelelő jogosultság hiánya miatt van.
A unixokat alapvetően többfelhasználós rendszereknek tervezték, emiatt elég szerteágazó a jogosultságkezelése. Szinte minden szolgáltatásnak külön felhasználója, és csoportja van, és csak akkor tudjuk használni az adott erőforrást, ha van megfelelő jogosultságunk (pl: tagjai vagyunk az adott csoportnak).
Korábban már említettem, hogy linuxban minden dolog file. A file-ok típusát pl az ls -l paranccsal tudjuk kideríteni. ilyenkor megjelenik soksok információ a file-név előtt (pl: lrwxrwxrwx 1 root root 8 Nov 22 16:47).
File tulajdonságok:
példa: lrwxrwxrwx 1 root root 8 Nov 22 16:47 net -> self/net
- lrwxrwxrwx - típus, és jogok (Read,Write,eXecute)
- 1 - méret
- root - tulajdonos felhasználó
- root - tulajdonos csoport
- 8 Nov 22 16:47 - utolsó módosítás dátuma
Minden fájlnak van egy tulajdonos felhasználója, és egy tulajdonos csoportja. a típus és jogok rész ehhez kapcsolódik.
- első karakter: file típusa
- 2-4. karakter: tulajdonos felhasználó jogai (user rights)
- 5-7. karakter: tulajdonos csoport jogai (group rights)
- 8-10. karakter: bárki más jogai (other rights)
File típusa:
Mivel linuxon minden file-ra képződik le, valahogy meg kell különböztetni őket, erre van a típus.
- - : nincs speciális típusa, ez a hagyományos értelemben vett file
- b : blokkos eszköz
- c: karakteres eszköz
- d: könyvtár/mappa
- l: link
Jogosultságok:
A típusjelző utáni 9 karakter a jogokat jelöli 3x3-as blokkban.
- 2,5,8. karakterek: van-e olvasási joga a felhasználónak/csoportnak/bárki másnak
- 3,6,9. karakterek: van-e írási joga a felhasználónak/csoportnak/bárki másnak
- 4,7,10. karakterek: van-e végrehajtási joga a felhasználónak/csoportnak/bárki másnak. A végrehajtási jog típusonként eltérő dolgot jelent. Fájl esetén futtatás, könyvtár esetén belépés a könyvtárba.
Felhasználók, csoportok
Linuxon többféle felhasználó létezik a legfontosabb a root, akinek mindenhez van joga, és mindig létezik ( windows-on az Administrator felhasználó a megfelelője). Léteznek system felhasználók, ezek valamilyen szolgáltatáshoz tartoznak (adatbázis, webszerver, naplózás, stb.). A normál felhasználók 500-tól, vagy 1000-től szoktak kezdődni.
A rendszer helyi felhasználóinak listáját leggyorsabban a /etc/passwd file-ban tudjuk megnézni. Ennek struktúrája:
eff:x:1000:1000:eff,,,:/home/eff:/bin/bash
- felhasználónév: az a név amivel azonosít a rendszer
- authentikációs indikátor: általában x, ami azt jelenti sok rendszeren, hogy máshol van a jelsző/authentikáció tárolva. Ez tipikusan a shadow fájl.
- uid (user identifier): a felhasználó azonosító száma. több féle felhasználó van, a 0-100 értékek tipikusan speciális rendszerszintű felhasználókat jelölnek (pl: root=0), más rendszerekben 0-499-ig, debian és ubuntu esetén pedig 0-999-ig.
- gid (group identifier): a felhasználó elsődleges csoportjának szonosítója
- felhasználói adatok: név,kapcsolattartó,telefonszám,egyéb elérhetőségek
- home könyvtár: a felhasználó saját könyvtárának elérési útja
- shell: az alapértelmezett shell
A rendszer általt használt csoportok a /etc/group fájlban vannak felsorolva. Ennek struktúrája:
sudo:x:27:eff
- csoportnév: a csoport neve
- jelszó: általában x, ami külső authentikációt jelent. Én még soha nem láttam csoportjelszót beállítva
- gid (group id): csoport azonosító
- felhasználók: ide kerülnek azoknak a felhasználóknak a nevei vesszővel elválasztva, akik beletartoznak a csoportba, de nem ez az elsődleges csoportjuk
A jelszavakat a linuxok legtöbbször az úgy nevezett shadow fájlban tárolják. Ez a /etc/shadow, amihez csak a root felhasználó, és a shadow csoport fér hozzá.
